allatsagok

Par napja nem irtam, tul elfoglalt voltam, sok a munka, polomeccsekre, kosarmeccsre jarogattam. Szinte megvertek, "kiuztek" szep Erdelyorszagbol csak azert mert magyar vagyok, s rajottem, hogy kedvenc csapatom szurkolotabora semmiben se kulonbozik a bukaresti csapatok szurkolotaboratol. A sovinizmus es az ellenfel csapat mocskolasa napirenden van. Ez van. Welcome to reality! Nem tudom, valahogy elment a kedvem az egesztol. Nem vagyok "ultras", nem tudom megerteni azokat akik csak egy csapatert elnek-halnak, munkahelyet, csaladot, baratot-baratnot elhanyagolnak es gyulolnek mindent, ami "mas" csapattal kapcsolatban van. Van egy olyan erzesem, hogy az embernek szuksege van effektiv egy olyan helyre ahol kitombolhatja magat, ahol elvegyul a tomeggel, ahol ismet vadember lehet. Vegulis a velunk szuletett agresszivitast valahol le kell adni. Regen voltak a haboruk. Most vannak a lelatok. Tudom, egesz szociologiai tanulmanyok szulettek errol a temarol, sok erdekes cikket olvastam mar errol, de valahogy mindig "megut" mikor latom a stadionokon azt a viselkedest, azt a parasztsagot. Rohogom, de sirnom kene. Sok olyan ember van, mint en, aki amikor kimegy egy-egy meccsre showt akar latni. Hogy nyer a csapatunk, hogy vegig szurkoljak a meccset a "fiuk", ismetlem, szurkoljak es NEM mocskoljak az ellenfelet, szorakozni akarok. Mert a sport vegulis errol szol. Valaki profi szinten uzi es en meg azzal, hogy osztonzom jobb eredmenyt er el. Miert osztonzom? Mert vele tartok, mert a sportolo kepvisel egy csapatot, egy varost, egy orszagot. Es ha az a sportolo nyer, akkor engem ez buszkeseggel tolt el mert en azzal a csapattal, varossal, orszaggal azonosulok, resze vagyok. Mert ezaltal megmutatta a sportolo, hogy a csapatom, a varosom, az orszagom jobb mint a masik csapat, varos, orszag. Sajnos az eletunk nagy resze is errol szol. Megmutatni, bebizonyitani azt, hogy jobbak vagyunk mint a masik, hogy markasabb cipot vettem, hogy jobb es szebb az autom, a lakasom. De errol talan maskor.